A csernobili atomkatasztrófa - 1986. április 26.
 |
|
2012. április 23.
|
A csernobili atomkatasztrófa - 1986. április 26.
|
 |
|
1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.
A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira
ledobott atombombák felrobbanása után.
A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek.
Filmajánló:
Csernobil öröksége: a Zóna I-II., Duna - április 23. 20:00
|
|
 |
Súlyos atomerőművi balesetek a világon
1957. szeptember 29. - A Szovjetunió katonai és polgári nukleáris programjának központjában, az Ural keleti oldalán a Majak komplexumban vegyi robbanás következtében kétmillió curie radioaktív anyag került a légtérbe ...
1957. október 7. - Nagy-Britanniában, a Windscale (ma Sellafield) plutóniumtermelő reaktorban tűz ütött ki ...
1961. január 3. - Az Egyesült Államokban az Idaho Falls közelében lévő katonai kísérleti reaktorban ...
1969. január 21. - A svájci Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti föld alatti reaktor hűtőrendszere ...
|
|
|
Csernobili atomerőmű
 1986-ban, öt hónappal a baleset után készült felvétel a csernobili atomerőműről. Az 1986. április 26-ai, a világ eddigi legsúlyosabb katasztrófája a reaktor 4-es blokkjának felrobbanása volt, melynek következtében 32 ember a helyszínen szörnyethalt, a radioaktív sugárzás pedig életveszélyesen megnőtt a térségben. (PI-TASZSZ 86-9-19/80)
|
|
|
|
|
 |
|
Az OECD nukleáris részlege és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által 1990-ben létrehozott, hét fokozatú Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) üzemzavaroknál három, a baleseteknél négy szintet különböztet meg.
1. fokozat: rendellenesség - működési vagy üzemviteli
rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik.
2. fokozat: üzemzavar - műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek....
|
|
|
 |
o AZ ELSŐ ATOMREAKTOR - 70 évvel ezelőtt 1942-ben (december 2-án) helyezték üzembe a világ első atomreaktorát Chicagóban. A reaktor létrehozása az olasz Enrico Fermi és számos kiváló fizikus - köztük Szilárd Leó, Wigner Jenő - azon megállapításán alapult, hogy az uránba zárt energia felhasználható békés energiatermelésre. A fizikus-csapat 235-ös tömegszámú uránizotóppal állította elő ...
o MAGYAR REAKTOROK - 1959. március 25-én az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében üzembe helyezték, majd április 30-án felavatták a 2 MW teljesítményű, tudományos kutatásokat szolgáló ... |
|
|
|
|
|
Az MTVA Sajtó- és Fotórarchívuma heti értesítője. A hírlevélben szereplő linkek 1 hónapig élnek, utána a vonatkozó cikkek archívumba kerülnek.
Az MTVA jogi és adatvédelmi nyilatkozatát ITT olvashatja.
|
 |
Joomla Templates by Joomla51.com
