Baross Gábor gazdaságpolitikus, miniszter, a magyar államvasúti rendszer megteremtője 165 éve született

Baross Gábor gazdaságpolitikus, miniszter a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 23. hét érdekes emberei sorozatban

Baross Gábor gazdaság- és közlekedéspolitikus.
Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.
Budapest, 1890.
MTI Fotó: reprodukció

Baross Gábor gazdaságpolitikus, miniszter, a magyar államvasúti rendszer megteremtője 165 éve, 1848. június 6-án született.

A Trencsén megyei Pruzsinán (később Barossháza, ma Pruzina, Szlovákia) született. Jogi diplomájának megszerzése után, 1875-ben, az Illava-puchói kerületben országgyűlési képviselővé választották. A képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő, akire a legkényesebb, legnehezebb ügyek előadását bízták. 1878-ban az országgyűlés jegyzőjévé választották. 1882-ben Tisza Kálmán miniszterelnök felfigyelt a fiatal képviselőre, és nyugat-európai tanulmányútra küldte. Bejárta az 1871-ben egyesült Németországot, Franciaországot és Belgiumot, tanulmányozta a közigazgatási bíróságokat és a politikai viszonyokat.
Hazatérve az ország kereskedelmi szerződéseit tanulmányozta, különös tekintettel az olasz kapcsolatokra és a szállítás kérdéseire. 1883-ban közlekedési államtitkárrá, majd 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszterré nevezték ki. Hatalmas lendülettel kezdte a munkát, részletes számokat tartalmazó kimutatásokkal győzte meg a képviselőket a magánvasutak további államosításának szükségességéről. Célja az volt, hogy a határok felé vezető útvonalakat és ezzel együtt a külkereskedelmet az állam ellenőrzése alá vonja.
A vasút többé nem "ürítette" a kincstárat, reformjainak köszönhetően ugrásszerűen megnőttek az állam vasútból származó bevételei. A vasúti hálózatot, a vagon- és mozdonyparkot továbbfejlesztette, zónadíjszabást alakított ki, amely lényegesen csökkentette a személyszállítás viteldíjait, egyben a legtávolabbi vidékeket is Budapesthez fűzte. A teheráru-díjszabás kialakításával a mezőgazdasági termékek versenyképességét, a kereskedelem és az iparfejlesztés érdekeit szolgálta.
A magyar tapasztalatokat több európai államban is hasznosították. A kontinens vasúti vezetői
1890-ben berni tanácskozásukon egységes elveket léptettek életbe az árufuvarozásban, és az egyezmény pontjai közé bekerültek a magyarországi gyakorlat legfontosabb elemei. Baross minisztersége idején vezették be az egységes időszámítást, 1891. augusztus 1-jétől egész Magyarország a közép-európai időzónába tartozott, ami megkönnyítette a menetrend összeállítását.
Baross alkotta meg az első modern úttörvényt, megváltoztatva a közutak addigi osztályozását, rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados zűrzavarában. Megalapította a Posta-takarékpénztárat, egyesítette a postát és távírdát, az államvasútnál a német helyett a magyar nyelvű levelezést, a vasúti tisztviselőknél a magyar nyelvtudást tette kötelezővé. Trefort Ágoston halála (1888) után egy hónapig vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1889-ben három hónapig belügyminiszter is volt. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével fejlesztette.
A vízi közlekedés fejlesztésének kérdései is foglalkoztatták, kiépítette Fiume kikötőjét, fejlesztette a dunai hajózást, a magyar tengerhajózást. Rendkívüli erőfeszítéseket tett a Vaskapu szabályozására, 1892-ben személyesen ellenőrizte a munkálatokat. A látogatás alatt meghűlt, betegen tért haza, s mert nem változtatott feszített munkatempóján, a betegség aláásta egészségét. Pályájának és népszerűségének csúcsán, 44 éves korában érte a halál 1892. május 9-én.
Nevét számos iskola, utca és tér viseli, szülőfaluja pedig 1899-ben a Barossháza nevet vette fel tiszteletére.

Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a [email protected] címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az [email protected] címre.