Grossmann Gusztáv gépészmérnök, röntgenfizikus a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 32. hét érdekes emberei sorozatban

Grossmann Gusztáv gépészmérnök, röntgenfizikus, akinek kutatásai alapján készült az első gyakorlatban alkalmazható, rétegfelvételre alkalmas tomográf, 135 éve, 1878. augusztus 10-én született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a zürichi műegyetemen folytatta, ahol 1900-ban szerzett diplomát. A következő évben már a berlini Siemens-Halske cég alkalmazásába állt, és közben behatóan foglalkozott a röntgenfizika és -technika kérdéseivel. A kiváló szakembert 1915 és 1918 között a Simens bécsi lerakatának, 1924-ben pedig a berlini gyár orvostechnikai részlegének vezetőjévé nevezték ki. 1925-31 között a Siemens Reininger-Veifa cég igazgatója lett, ebben az időszakban fejlesztette ki a ventilcsöves röntgenkészülékeket. 1932-ben visszavonult, hogy minden idejét a tudományos munkának szentelhesse. 1935-ben jelent meg a Lung Tomography című műve, és az ebben lefektetett elvek alapján készült el az első, a gyakorlati céloknak is megfelelő rétegfelvevő röntgenkészülék, a tomograph. Az a probléma foglalkoztatta, hogy bár a röntgensugarakkal sikerült az emberi test belső szerkezetét megvizsgálni, de a néhány irányból készült felvételek nem elegendőek ahhoz, hogy feltárják egy szerv belső szerkezetét. Ezt a problémát igyekezett megoldani a tomográfiás módszerrel. A tomográfia görög elemekből alkotott szó, eredeti jelentése rétegfelvétel. A rétegfelvétel útján nyert kép eltér az általános, röntgenfelvételtől, az emberi testet nem egészben ábrázolja, hanem csak egy kiválasztott szelvényét. A magyar fizikus által megalkotott szerkezetben a pácienst egy székre ültették, előtte forgott egy film, háta mögött mozgott a röntgensugarakat kibocsátó röntgencső, így készítettek róla rétegfelvételeket. Ezáltal nemcsak be lehetett kukucskálni az emberi szervezetbe, hanem a kiválasztott, mintegy 1-2 cm vastag réteg vizsgálatát is el lehetett végezni a szomszédos testrészek árnyékának kiiktatásával. Ez gyakorlatilag a mai CT-berendezések korai elődjének tekinthető, a későbbi berendezések ezen az elven működnek. 1942-ben tért haza Magyarországra, és az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott haláláig. Munkásságának egyik fő célja a hazai röntgenológia technikai és tudományos színvonalának emelése volt. 1951-ben megválasztották a Híradástechnikai Tudományos Egyesület röntgenosztályának elnökévé. 1957. január 17-én halt meg Budapesten.

Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a [email protected] címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az [email protected] címre.